Gondolok rád
Még most is gondolok rád
Pedig mindenek vége.
Ugy emlékszek rád,
Mintha nemrég történt volna.
Téged elöször meglátni
És máris szerelmes lenni,
Egy kis idő alatt mindez nekem
Öröm volt és szivemet betölté.
Egy olyan lány aki mindent
Oly könnyedén fölvevé,
A dolgok köszt a konnyűt,
S a szépet emlité.
Az olyan lány kevés mostmár;
Szivemet szive rabságba tartja,
Szabadulni ebböl nem tudok,
Örökre a tiéd vagyok.
Mondmár mit csináljak?
Szivem majd megreped utánad.
Vagy veled leszek örökre,
Vagy többé soha senkit nem szeretek!
Olyan vagy nekem mint a reggel,
Mikor ébredni kezd az ember.
Egy uj napra ébredni
És teveled együtt lenni.
Ez lenne a szép,a jó,
Mely számomra oly megható
És ha terád gondolok,
Szivem jobban dobog.
Téged szeretni,teveled lenni
És végleg megértetni:-
Egy vagy és egyetlen,
Nélküled nem lehetek.