LÉNÁRD

Bogár

Mintha szellő érintené arcom,

Olyan lágy,puha kezed;

Az érett gyümölcs ize;

Mint ajkad érintése nekem.

Felhön járok alig érzem,

Néha alig hiszem el,

Hogy itt vagy mellettem

És kezedet fogom,

Járunk ketten.

A multbol jöttél

És a jelenben élsz,

Jöttek rossz idök-,

Nagy vihar,tomboló szél;

Szárnyaid kitárni készül

Bár nem szeretném én.

Egyszer végre megértettem

Milyen is a vágy,

Bármit teszek ellene-,

Nem más mint egy

Bogár.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat